Vízibolha – Daphnia

Szinonimái: nagy vízibolha, óriás vízibolha, daphnia, daphnia magna, daphnia pulex

Ízeltlábúak (Arthropoda) törzs, rákok (Crustacea) altörzs, levéllábú rákok (Branchiopoda) osztály, ágascsápú rákok (Cladocera) rendjébe tartoznak. Egy összetett szemük van, ami valójában két szem. Két félhéj kitinpáncél takarja testüket, de fejüket nem. Fejükön, 2 pár csáp található. A kisebbek a táplálék sodrására, érzékelésére, míg a nagyok az állat mozgatására szolgálnak. Ezen kívül páncéljuk alatt tovább 4-6 pár kopoltyúláb található. Képesek ivarosan és szűznemzéssel is szaporodni. A téli (tartós) peték kikelnek tavasszal, és nőstények fejlődnek belőlük, melyek 8 nap múlva már ivarérettek, és páncéljuk alatt a költőüregben létrehoznak újabb nőstényeket, akik pár nappal később megszületnek, és 8 nap múlva….

Ősz fele a nőstények elkezdenek hímeket termelni, akik megtermékenyítik a nőstényeket és létrejönnek a kemény burkolatú tartós téli peték amik jövő tavasszal fognak kikelni. A hímek kisebbek mint a nőstények.
Esetlenül úsznak, az áramlást nem tudják leküzdeni.
Akvarisztikában leggyakrabban a Daphnidae család, Daphnia nem fajaival találkozhatunk, azon belül is a Daphnia Magna óriás vízibolhával mely 6 mm-esre is megnő, továbbá a Daphina Pulex kis vízibolhával ami 2-3 mm nagyra nő meg. Ez a két faj jellemzően sárgásbarnás színű, míg más daphnia fajok szinte teljesen színtelenek. Élettartalmuk 40-50 nap.

Vízibolhákról részletes leírás: 

http://mek.niif.hu/03400/03408/html/2879.html
http://www.fao.org/docrep/003/w3732e/w3732e0x.htm

Felismerése:

A szabad szemmel alig láthatótól az akár 6 mm nagyságig is terjedő átlátszó, sárgás, barnás, néha rezes árnyalatú gömbszerű, pálcikakezű ugráló élőlény. Mozgása kissé esetlen és ugráló, ahogy a csápjaival kapálózik. Táplálékban gazdag vízbe érkezve gyakran heves pörgésbe fognak.

Természetes táplálékuk:

Lebegő algákat, egysejtűeket, baktériumokat, bomló holt szerves anyagot fogyasztanak, ezáltal tisztítják a vizet. Kiváló hadsereg a lebegő zöld alga, infuzória túlszaporulat leküzdésében.

Tenyésztésük:

A vízibolhák szaporítása nagyon egyszerű, és nagyon nehéz is egyben. Rendkívül igénytelenek, de bizonyos tényezőkre érzékenyen reagálnak otthoni körülmények között. Lassan háromnegyed évnyi vízibolha tartási/tenyésztési tapasztalat után kezdek rájönni, hogy mire van szükségük igazán. Ha szerintem jó körülményeket biztosítok számukra, akkor számuk megfogyatkozik, viszont ha elhanyagolom őket, hirtelen robbanásszerű szaporodásnak indulnak, de ez mit is jelent?
Méret: a méret nem lényeg, egy deci pohár vízben is volt hatalmas szaporulatom, és 5-10 literben folyamatos egyedszámcsökkenés
Szűrés: nem szeretik a szűrést, legpraktikusabb ha van egy aprócska (pár cm-es, ritkán beszerezhető) szivacsszűrő beállított biológiával egy másik akváriumban, amit 3-5 naponta egyszer fél-egy napra a bolhákhoz átteszünk. Ne csináljon erős áramlást, csak “pötyögjön”.
Levegőztetés: a levegőztetés kedvez a bolhák szaporodásának, de az erős feláramló buborékok által keltett vízmozgás kedvezőtlenül hat, így meg kell találni azt a 2-3 apró buborék/másodperc erősséget ami mindkét igényt kimeríti, de ténylegesen levegőztetés 25 fok felett javasolt.
Takarítás: a bolhák tapasztalatom szerint utálják ha kipucolják őket, de hetente-kéthetente 30-50 % vízcserét célszerű megejteni. Szeretik a “lágyabb” vizet (6-12 nk) és a 7-8 közötti pH-t. Vízcserekor kő alapú (nem műanyag, nem fa…) porlasztókővel szívjuk le légpumpacsővel a vizet. 2-3 percenként állítsuk meg a vízfolyást azzal, hogy az ujjunkkal befogjuk a csövet, majd óvatosan mozgassuk meg a porlasztókövet fel-le, hogy az odaszívott bolhák el tudjanak úszni, ezzel csökkentve a bolha-személysérülést. Mulmszívást havonta 1-2 alkalommal tartok maximálisan légpumpacsővel úgy, hogy folyamatosan befogva tartom a kifolyó ágat és nagyon óvatosan szívom fel a mulmot, ha tiszta a terep akkor kis rést nyitok, ha bolha közelít, visszazárom, így maximálisan 3-5 bolhánál több nem kerül ki az akváriumból. A leszívott víz pótlására 50% akváriumvíz (jó ha picit koszos, algás, vagy ha egy pici szűrőbaci van benne) 50% lágyvíz praktikus és bolhakímélő visszatöltése szintén porlasztókövön történjen az akváriumba, majd a nagyobb szemcséket tartalmazó utolsó fél deci mehet közvetlen beöntésre. Egy ilyen akváriumi flóra nagyon könnyen felborulhat, ezért különösen oda kell figyelni a túltáplálásra, ammónia, nitrit, nitrát mérgezésre, vagy az esetleges klórszintre a a csapvízben. Mindig legyen tartalék tenyészet, még ha ez csak egy 1-2 literes befőttes amiben van 10-20 szem bolha, amin szintén cserélünk vizet, vagy adunk nekik kevés táplálékot.
Fény: tapasztalatom szerint nagyon fontos számukra egy bizonyos mértékű napfény. Az első betűző napsugarakhoz mindig összegyűlnek, majd az erősebbeknél elbújnak, viszont robbanásszerű szaporulatot csak napfényt részben ért akváriumnál értem el.
Hőmérséklet: 23-27 fokon legmagasabb a szaporodási vágy, 15 fokos víz táján gyakoribbak a tartós téli peték, mintsem a nyári élveszületett bolhák.
Tereptárgyak, élőlények: a nitrát miatt némi jávai mohát, vagy békalencsét, vagy egy szál átokhínárt teszek az akváriumba. Nem kell sok, csak hogy legyen benne valami. A bontóbaktériumos bontást pár naponta végzi a szivacsszűrő. Ez mellé praktikus valamilyen fonálférget, vagy apró tubifajt, és pocsolya vagy hólyagcsigát is telepíteni pár darabot az akváriumba, így jobb flóra érhető el. Manado talajt használva a tubik a mulmban hullámzó szőnyeggé szaporodnak, mellyel túlszaporodásukkor tudjuk etetni az apróbb halakat vagy növendék axolotlokat. Fontos átvizsgálni az első tenyészbolha állományt, hogy ne hurcoljunk be szitakötőlárvát, mert az tizedelni fogja az állományunkat.
Táplálásuk: hobby liquizellt, napfényen zöldvirágzásnak indult akváriumvizet, hobby makrozellt, és kevés mulmmentes szűrőkoszt használok. De infuzóriás víz, vagy infusoriaoldat is minden bizonnyal tökéletes. Egyesek javasolják az élesztős víz csepegtetését.

 

Link a tenyésztésükhöz még: http://halivadek.wordpress.com/eleseg-a … vizibolha/
Tenyésztési elmélet: még nem került kipróbálásra, de valószínűleg működik ha a tartós petéket mínusz 1-3 fokig 1 hónapra lehűtjük és utána felmelegítjük és szórt napfény is kapnak, hogy kikelnek. Ezzel imitáljuk a telet.

Daphnia tápértéke:

Tápértéke fajonként és életkortól is függő, de általánosságban:
Víz: 90%
Fehérje: 4%
Szénhidrát: 2,5%
Zsír: 0,5%
Ásványi anyagok: 1,5%
Kitin: 1,5%

Szárazanyagtartalomra vetítve:
50% fehérje
20-27% zsír felnőtteknél 4-6% fiataloknál

Vitaminok:
jelentős A és D , elenyésző B és C vitamin tartalmú, omega 3 zsírsavat tartalmaz.

Milyen formában kaphatóak?

Élő: tavasztól őszig vásárolható, vagy halászható a tavak felszínéről, vagy házilag tenyészthető


Fagyasztott: koszol, és a kicsi axik a mozgásra mennek, így kevésbé eszik meg, a nagyoknak pedig inkább nasi jelleg, mint fő táplálék

Szárított: tiltólistás axolotl esetén, indoklás leírása a tiltott ételeknél olvasható.

Mikortól, meddig és mennyi adható?

1-3 cm-es axolotlnak: 1-3 napos vagy hím vízibolha (főként pulex fajból)
3-13 cm-es axolotlnak: kifejlett bármilyen méretű daphnia
13 cm-es kor felett: adható, de nasi jellegű, igazán nagy tápértéke nincs, ahhoz nagyon sokat kéne megenniük

A vízibolha kiváló axinevelő élő eleség, mert esetlen mozgásával az ügyetlenebb axik is hamar elkapják jól laknak, táplálja és kielégíti az élő állatra való vadászösztönt ezzel megtanítva őket nehezebb zsákmányok megszerzésére is.