A vízcsere fontossága

Létezik pár elv, hogy mennyit és mikor kell vizet cserélni. Egyes külföldi tenyésztők a napi-kétnapi 100%-os vízcserére esküdnek. Mások havi 10-20% vízcserét hajtanak végbe, míg egyesek még ennél is kevesebbet, mert azt vallják, hogy a természetben sincs, akkor ő minek csináljon, sőt volt aki 9 évig nem csinált vízcserét, mert valamiféle sajátos elképzelése volt a víztisztításról. Sajnos mind két véglet nagyon rossz megoldás.

De hát természetanya se megy oda csövekkel meg vödrökkel a tavakhoz, tengerekhez és cserél vizet hetente egyszer… milyen hülyeség már ez

Természetanya is csinál vízcserét

A természetben is van vízcsere, gondoljunk csak egy jó kiadós esőzésre, vagy tavasszal a hóolvadásra, és ne feledkezzünk meg egy percre sem, a tóba be és kifolyó folyók vizéről. Egyértelmű, hogy még az anyatermészet is végez vízcserét, sőt, ő folyamatosan és szakaszosan nagyobb vízcseréket, szóval akkor nekünk is kell!

Az akvárium nem teljes anyagcsere láncolat!

Mi történik, ha nem, vagy ritkán cserélünk vizet?

Az akvárium egy mesterséges rendszer, nem szabályozza önmagát teljes mértékben. Ezt azt jelenti, hogy idővel olyan anyagok halmozódnak fel amit a legszívósabb állatok is megsínylenek. Axolotlok esetén tipikusan a kopoltyú az, ami előszeretettel jelzi a víz állapotát. Halaknál, garnéláknál még ennyi se. Egyes állatok pl a békák, garnélák megpróbálnak kiugrálni az akváriumból, megszökni, ezt nagyon komolyan kell venni, hogy nagyon nagy baj van a vízzel. Az általánosság viszont az, hogy a nem megfelelő, elhanyagolt vízcserék miatt az állatok szenvednek, majd amikor szervezetük feladta a szenvedést, 1-2 napnyi betegségtünet után meghalnak. Amikor az állatokon látszik bármiféle tünet, már rég rossz. Tipikusan ekkor szembesülünk a következővel:

De hát semmi baja nem volt évekig, csak most csinálta, tuti nem a víz a baj.

Milyen gyakran és mennyit?

Ehhez csak nagyjábóli irányelvet lehet adni, hiszen figyelni kell az akváriumot. Az akváriumot csak vízteszteken keresztül tudjuk figyelni és értelmezni, így fontos ezek használata, megértése, és az adott megmért értékre vonatkozó gyakorlati beavatkozás ismerete.

Pl: túl magas a keménység, akkor lágyabb vízzel kell a vízcserét végezni, minden vízcserénél lágyabb vízzel, míg el nem érjük a kívánt keménységi értéket.

Általános szabály: minél több állat, minél kevesebb növény, minél kevesebb víztömeg, annál több vízcsere.

Nesze semmi fogd meg jól, nézzük számszerűbben:

• Működő, sok növénnyel ellátott, beállt stabil akvárium, külső szűrővel szűrve:
  Heti 1 vízcsere. Mértéke 30-50%.
  
• Alulszűrt, kevés vagy növény nélküli akvárium:
  Heti 1-2 vízcsere. Mértéke 50%.
• Karanténozott állat:
  1-2 naponta vízcsere. Mértéke 70-100%
  

Karanténozott állat: hűtőben tartózkodó vagy antibiotikum kúra alatt álló állat, vagy aki szűrés és növényzet nélküli lábadozó „akváriumban” van szűrés nélkül pl: 10 literben.

Indítási, újraindítási vízcserék:

Akvárium indításkor, vagy egy fertőtlenítő takarítás után nem elegendő a megszokott vízcsere.

• Első hét: naponta 30% vízcsere. Hét végén: vízteszt.
• Második hét: két naponta 30% vízcsere. Hét végén: vízteszt.
• Harmadik hét: 2 db víz 30% vízcsere. Hét végén: vízteszt.
• Negyedik hét: 2 db 30-50% vízcsere. Hét végén: vízteszt.

Akkor is szükséges a heti vízcsere, ha a vízteszt szerint jó a vizem?

Igen, igen, igen…

A víztesztekkel igen szűk tartományt tudunk mérni, csak tényleg a legalapabb dolgokat tudjuk ellenőrizni, ezért a vízcsere nem hagyható el, jó vízparaméterekre hivatkozva. Ha kihagyunk 1-2 vízcserét, könnyen lehet, hogy 2-3 hét múlva már keményen mérgező értékeket fogunk mérni. Ha vállaltuk az akváriumot, akkor vállaljuk a vele járó kellemetlenségeket is, természetanya se lankad.

Összefoglalás:

Egyértelmű, hogy a vízcserék nem elhagyható részei az akváriumgondozásnak, melynek mértékét és gyakoriságát kitapasztaljuk magunk, hiszen csak irányelvek vannak.