Vajon mitől döglik a hal? – Akvarisztikai alapok és eligazítás

A kissé szenzációhajhász cím azok miatt készült, akik úgy vélik nincs alapismeretekre szükségük, hiszen értenek az akvarisztikához, közben pedig még se. Az akvarisztika alapjait fogjuk karcolgatni. Ez még önmagában kevés az akvarisztikához, de segít a későbbi témákban eligazodni.

Ez az anyag először a Dánióban (Dánió Díszhal Diszkont – Tatabánya) egy előadás keretében született meg, majd lett belőle cikk is. Kicsit újraszabtam, helyenként új képeket kapott, pár új mondattal kiegészült. 

A leggyakoribb panaszok amit egy boltban hallani lehet:

“Az állatok folyamatosan, vagy tömegével halnak.”
“Az alga már teljesen átvette az irányítást az akváriumban.”
“Undorodom az akváriumvíztől.”
“Havonta macerás a teljes kitakarítás.”
“Búgnak, zúgnak, bugyborékolnak a ketyerék.”
“Meghalnak a növények.”
“De hát az drága!”

 

A panaszok mindegyike egy, vagy több hibára mutatnak rá, melyek legnagyobb része egy kis tudással és odafigyeléssel elkerülhetőek lennének:

  • Tudás nélkül belevágva sokan azt hiszik, hogy egy tartály és víz az már teljes akvarisztika és működik, és később se olvasnak utána.
  • 5 perces beszélgetés vagy olvasás után nem tanulható meg, pedig sokan csak ennyit szánnak rá.
  • Nem megfelelő forráshoz fordulva szakszerűtlen tanácsokat és információkat kapunk (ezért meg kell válogatni a forrást legyen az a facebook, a szomszéd, a postás, vagy egy bolti eladó /tisztelet azon kevés boltoknak ahol ért hozzá az eladó/).
  • Sokan a „szerintem így jó lesz” elvet követik, nem pedig azokat a tanácsokat amik minden rendesebb akvarisztikai oldalon szerepelnek.
  • A szakinformációkat felületesen, fórumok esetén a több éves elavult első hozzászólásokat olvassa csak el, pedig minden fórumról elmondható hogy fejlődik, és néha elavult tanácsok vannak a több éves hozzászólásokban.
  • Az élőlények „minősége” változó, sok problémát okozhat egy sokszorosan beltenyészetes állomány, aminek nem jár utána előzetesen a vásárló.
  • Vannak akik összeférhetetlen fajokat próbálnak tartani, természetesen sikertelenül.
  • Az élőlények utána olvasása nélkül, olyan fajokat vesznek sokan, amikről nem tudják, hogy 30cm nagyra is megnőhet, és hamarosan több száz literre lesz szüksége.
  • Tudás nélkül nem biztosítható az élőlény számára szükséges élettér, hiszen minden fajnak mások az igényei. Tipikus példa a Mexikói Axolotl hűtési igénye, ami nélkül meghal nyáron.
  • Sokan 20-30 éves módszerekkel akarnak mai napig akváriumot tartani, mely módszerek egy nagy része ma már szigorúan tiltott.
  • Sokan felvágásból kezdenek akváriumba, nem más számukra, mint bármely más dekorációs élettelen tárgy, és nem is kezelik másként, ha egy hal túlnő, akkor agyoncsapja, szabadonereszti vagy elcseréli egy kisebbre, mellyel a teljes állatszeretet hiányáról ad tanúbizonyságot. Az állatok élőlények, nem tárgyak!

Pontról pontra fogunk haladni az akvarisztika dzsungelében.

Akvarisztikai márkák

  • Sokszor szóba kerül, hogy mely márka a jobb, sokan ölre mennek és teljes lelkesedéssel istenítenek egyes márkákat vagy termékeket, de a lényeg:
    Nincs rangsor, csak minőségi besorolások pl: rém gagyi, tűrhető, közepes, jó, abszolút legjobb.
  • Minden márkának megvan az erőssége és a gyengesége a termékek terén (van aki szűrőben jó, más akvarisztikai vegyszerekben…).Természetesen van olyan márka, ami semmiben sem jó.
  • Azonos kategóriákban általában mindenkinek megvan a maga bevált terméke.
  • Legtöbb ugyanazon funkciót ellátó termékkel megközelítőleg ugyanaz a hatás érhető el.

Néhány konkrét példa:

JBL igen erős játékos szinte bármiben, folyamatosan fejlődik, megfizethető márka, ami azért a közepes boltok polcain is megtalálható, de kisebb sufniboltokban ne keressük, ők nem nagyon tartanak ilyesmiket, hisz nincs aki megvenné. Egyes termékeit az egekig magasztaljuk. 1-2 éve még szűrők tekintetében nagyon nem ajánlottuk, viszont harmadik generációs szűrőjük tényleg odacsapott a piacnak árban és értékben, ezzel előlépett az általunk leginkább ajánlott szűrővé.

Eheim a legnagyobb akvarisztikai technikai cég volt évtizedeken át, de Eheim bácsi halála óta nincs innováció, nincs újdonság csak a borsos ár. Sajnos csúszik le a ranglistán. Az Oase és a JBL nagyon kemény ellenfelei lettek és nagyjából beelőzték már a márkát.

Oase régen tavi felszerelésekkel foglalkozott, de betört az akvarisztikába is, nem is akárhogy, innováció, újragondoltság, megfizethetőség jellemzi mára, igaz van néhány termék, amiből az Eheim még mindig a legjobb (és egyben a legdrágább).

Sera holmijait nem szoktuk javasolni szinte semmiben, igen alsó kategóriás tucattermék. Sajnos ez a leggyakoribb és a legtöbb boltban ez számít csúcs akvarisztikai felszerelésnek. Szomorú.

ADA az abszolút prémium kategória mindenben. Japán akvakertészetre épült az egész cég.

Xinyou kínai noname márka, de a kék szivacsszűrő családja az egyik legjobb a piacon.

Hosszasan mesélhetnénk az egyes márkákról, de ez nem az a cikk, majd a későbbiekben a tesztek során, illetve az ajánlott felszereléseknél látni fogjátok, hogy miből melyik márka, melyik termékét preferáljuk.

Az akvarisztikai időszámításunk előtt, azaz mielőtt vásárlásba kezdenénk

Legtöbben durr bele stílusban kezdenek az akvarisztikába, ez szinte mindig kisebb nagyobb kudarcokhoz vezet végül. A következőkben egy ideális, és az általam ajánlott módon közelítjük meg az akvarisztikát az eszetlen vásárlás helyett.

Ne rohanj vásárolni!

Az akvárium előtt:

  1. Határozzuk meg a keretet ami rendelkezésünkre áll (egyszeri nagy beruházásra költhető összeg, havi fenntartásra költhető összeg, az akváriumnak szánt hely)!
  2. Ezután elkezdhetünk nézelődni, hogy a pénztárcánkhoz és a rendelkezésre álló helyhez mérten milyen lehetőségeink vannak.
  3. Miután sikeresen kiválasztottuk, hogy mi az, amire elég a keret és tetszik, olvassunk utána, hogy adott akvarisztikai ág (garnéla, akvakertész, társas halas, sügéres, diszkoszos, axolotlos…) mit kíván meg. Pl: ha nem tudjuk hűteni az axis akváriumot, akkor ne vágjunk bele, hiába van meg hozzá minden lehetőségünk.
  4. A kiválasztott élőlényeknek (növények, állatok) alaposan olvassunk utána, mind más igényekkel, pontosabban tűréshatárral rendelkeznek!
  5. Sajátítsuk el az akvarisztika alapjait (biológiai folyamatok, hogyan kell gondozni az akváriumot…)!

Nem tűnik bonyolultnak, de ez a siker kulcsa!

Gondoljunk az autóvezetésre, azt is elmélettel kezdjük, csak utána jönnek a gyakorlati órák. Az akvarisztika se különb ilyen szempontból.

Kezdjük el szórni a pénzt!

A következőkben az akvarisztikai felszereléseket fogom bemutatni felületesen, hogy lássátok egy egy feladatot ellátó “ketyeréből” sokféle lehetőség létezik, és itt nem a márkákra gondolok. Nem fontossági sorrendbe haladok, hanem úgy ahogyan majd az akváriumot összerakjuk. Természetes, hogy nem tudom beönteni a vizet, ha nincs mibe, mert nincs akváriumom.

Az akvárium indítása:

Két egyszerű tanácsom van az akvárium indításához:

  1. Szerezzünk be a felszerelést és a növényeket! Élő növény, nem műanyag! Lehet műanyag is, de legyen élő, minél több! A műanyag nem fotoszintetizál.
  2. Az akvarisztika szabályait betartva indítsuk el az akváriumot, növényekkel!

Igen, csak növényekkel, az állatok majd 3-4 hét múlva érkezhetnek, de akkor is csak az előőrs. Később leírom miért.

Az akvárium:

  • Az adott akvarisztikai ág (akvakertész, gőtés, sügéres…) és állatfaj igényeinek megfelelő méretű akváriumot szerezzük be.
  • Kellően erős és stabil bútorra tegyük mindig!
  • Ecettel vagy citromsavval és bő vízzel mossuk át az akváriumot egy, csak és kizárólag akvarisztikai célra frissen befogott szivaccsal.
  • Tegyünk alá akváriumi alátétet.
  • Egyes állatokhoz tető szükséges, hogy megóvjuk őket a kiugrástól, ez lehet háló vagy üveg (üveg esetén más levegőztetési módszert kell alkalmazni). Még a magyar állatvédelmi törvényben is előírás a tető, vagy az olyan magasságú üvegfal, amin már nem tud átugrani az állat.

A talaj:

  • Öklömnyi kavicsoktól kezdve, a színes sóderon, homokon, üvegkavicson, garnélatalajokon keresztül a speciális növénytáptalaj és növénytalajig sokféle lehetőség van.
  • Az akvarisztikai ág, állat és növényfajokhoz igazodva válasszunk talajt.
  • A talajt előírás szerint mossuk ki (kavicsokat forraljuk, növénytalajt simán hideg vízben mossuk, növénytáptalajokat tilos kimosni, mert elveszi a tápanyagtartalmát).

Dekorációk:

  • Olyan dekorációkat vegyünk ami állataink épségét nem veszélyeztetni (pl: axolotlnál semmi élesebb felület nem lehet).
  • Dekorációkat anyaguktól függően forraljuk, mossuk el.
  • Műnövényeket, festett díszes tárgyakat (búvár, elsüllyedt hajó..) ne kezeljük forró vízzel.
  • A természetes fákat forralás után 3-4 hétig áztatni kell vödörben használatba vétel előtt.

A víz előkészítése:

  • Sokkal fontosabb „felszerelés” a jó víz mint azt a többség gondolja.
  • A csapvíz paramétereit figyelembe véve át kell alakítani akvarisztikára alkalmas vízzé.
  • Káros vegyi anyagok eltávolítása (pl: klór, nehézfémek…).
  • Túl kemény víz esetén annak lágyítása.
  • Beállítani a hőmérsékletét az élőlény által igényeltre.
  • Egyes fajoknak szüksége van a víz sötétítésére, vagy az ásványi anyagok, „sók” (nem közönséges) hozzáadására.
  • Mivel ezekből a szerekből egy egész bevásárlókocsit meg lehetne tölteni, először mindig olvassunk utána, hogy az adott akváriumnál melyik célszerű a szakmai ajánlások szerint.

Szűrés és levegőztetés:

  • Nem lehet élesen a két témát elválasztani, mert vannak átfedések (szűrővel levegőztetés, vagy légpumpával szűrés).
  • A szűrés lényege, hogy a vízből a szennyeződéseket a szűrőanyagok megfogják, átalakítsák, semlegesítsék.
  • Levegőztetés nélkül az akvárium lakói megfulladnak.

Szűrőanyagok változatossága:

Rengeteg különböző szűrőanyag kapható, de három nagy kategóriába lehet őket sorolni szűrési fajtájuk szerint (mechanikai, kémiai, biológiai)

Mechanikai szűrés:

A fizikai szennyeződések a leglátványosabbak, a kezdők rend szerint csak ezzel foglalkoznak, és ennek mértéke alapján ítélik meg a víz tisztaságát tévesen. Fizikai szennyeződések: mulm (összegyűlt üledék), lebegő részecskék (felkevert mulm, lebegő egysejtűek, algák…)
Szűrőanyagai: durva szivacsok (nagy szennyeződéseknek), perlonvatta (a durva szivacson átjutó apró szennyeződéseknek)

Kémiai szűrés:

Főként szín és szag okozó illetve veszélyes vegyi anyagok kiszűrése, vagy speciális anyag hozzáadása. Összetétele: színező és szag anyagok, gyógyszermaradványok, akváriumban előforduló szerves és szervetlen kémiai anyagok (pl: nehézfémek, nitrát, klór, fehérjék, szerves savak…)
Szűrőanyagai:

  • Fontos kiemelni, hogy a különböző szűrőanyagok más-más céllal használandók, nem ugyanaz a hatásuk!
  • Aktív szén, zeolit, nitrátmegkötő gyanta, Seachem Purigen…
  • Tőzeg granulátum: csökkenti a pH-t huminsav tartalmával.

Biológiai szűrés:

Sok halpusztulás okolható a biológiai szűrés felborulása miatt. A biológiai szűrés valójában az élő szűrési folyamat, melyet baktériumok végeznek (nitrogén körforgásnak hívjuk) Összetétele: természetes lebontási folyamat fő vegyületei: ammónia, nitrit, nitrát
Szűrőanyagai:

  • Szinte bármely felületen képesek a bacik megtapadni, de sokféle kifejezetten erre a célra gyártott szűrőanyag kapható.
  • Eheim Substrat, Seachem Matrix, Eheim bioMECH, Sera Siporax, szivacsok…

A szűrőbacik:

  • A természetben is ők végzik a piszkos munkát akárcsak az akváriumban.
  • Amikor élőlényt teszünk az akváriumba ők beköltöznek velük együtt egy pici létszámban, majd beköltöznek a szűrőbe, hogy ott éljenek és dolgozzanak 24 órában a tiszta akváriumunkért.
  • Amíg nem szaporodnak el, addig mérgező nitrogén vegyületek keletkeznek az akváriumban.
  • A baktérium flóra beállásához 3-4 hét szükséges, addig állat nem telepíthető, mert nem elegendő a baktériumszám, utána az előőrs telepíthető de a bacik számának igazodnia kell a megnövekedett lebontanivalóhoz, ha túlterheljük a bacikat akkor megnövekszik ismét a méregszint és akár ők maguk is meghalhatnak.

A szűrőbacik védelme:

  • A bacik érzékenyek, vigyázni kell rájuk!
  • Szükségük van élettérre melyet a biológiai szűrőanyagok biztosítanak.
  • Szükségük van 24 órában folyamatosan oxigén és tápanyagdús vízre.
    • puszta csapvízben amiben nincs mit lebontani, éhen halnak, ezért telepítjük a növényeket elsőként
    • nem kapcsolható ki a szűrő fél óránál hosszabb ideig, mert megfulladnak oxigénhiányban legkésőbb 1,5 órán belül szinte mind
  • Óvni kell őket a csapvíz káros elemeitől, különösen a klórtól:
    • Megfelelő paraméterű vagy előkészített vizet tegyünk az akváriumba
    • A szűrőanyagokat mindig egy vödörbe leszívott akváriumvízbe mossuk ki, soha ne csapvízbe!

Ajánlott cikkünk a témában: https://tudastar.axolotl.hu/2019/07/20/tiszta-elo-viz/

A szűrőbacik telepítése:

Számos baktériumkultúra termék kapható mely elősegíti a szűrőbaktériumok elszaporodását és a víz beállását, egy esetleges áramszünet, vízcsere vagy szűrőtakarítás utáni bacihiány SOS pótlását (pl. ADA Green Bacter, JBL ProClean Bac).

Szűrők:

A szűrők tekintetében is nagyon széles a lista, és gyakran megtéveszti az alapokkal nem rendelkező kezdő akvaristát a kínálat. Ne dőljünk be! Olvassunk előbb utána, mert kétszer vásárolni sokkal költségesebb lesz. Idővel ezek mindegyikéről írunk majd részletes cikket, érdemes minket követni!

Szivacsszűrők: régi technológia, viszont kiváló biológiai szűrést végeznek, de önmagukban inkább csak ivadékneveldékben elegendőek. Kiegészítő biológiai szűrésnek viszont nagyon ideális. 3-6 havonta igényel némi tisztítást.

Belső szűrők: ezek az olcsó kategóriájú szűrők, amikkel általában majdnem mindenki kezdi, aki nem olvas utána és a boltosra hallgat. Olcsók, de nagyon kicsi a szűrőanyag térfogatuk, önmagukba pl axolotl akváriumban nem elegendőek. Esztétikai szempontból nem túl szépek, viszont előnyük, hogy kezdők, ügyetlenebbek is boldogulnak vele. Sajnos a heti szintű takarítás szinte megúszhatatlan ilyen szűrő esetén.

Külső szűrők: a külső szűrők nem véletlen kerülnek annyira mint maga az akvárium többi része. Több literes szűrőanyagközeg tökéletes szűrést biztosít, havonta-félévente kell pucolni őket igénytől függően. Hátránya az ár, emellett egy kezdő számára ijesztő és kissé bonyolult, de hamar megtanulhatóak. Sajnos nagyon sok a gagyi vacak a piacon, ennél a tételnél tényleg érdemes minőségi szűrőt venni, amire kellő garancia, alkatrész utánpótlás rendelkezik. A külső szűrő teszt sorozatunkban ezekre mind ki fogunk térni.

Különleges szűrők: külső-belső hibrid, akasztós kicsi szűrők, talajszűrők, vízfelszín tisztító „szűrő”, saját épített szűrők… mindnek megvan a maga előnye, hátránya, van ami csak dekorációnak jó valójában, mert haszna nincs…

Levegőztetés:

Az akváriumban szükség van az oxigén kiegészítő beoldására:

  • Légpumpával porlasztókon vagy szivacsszűrőn keresztül
  • Szűrők esetén esőztetők, diffúzorok, perlátorok, speciális kifolyó ágak segítségével

Legtöbben erre panaszkodnak, hogy ez az akvárium leghangosabb része. Ma már lehet kapni extra csendes szűrőket, és léteznek hangtalan módszerek a levegő beoldására. Citromfa porlasztófákkal nagyon apró csendes buborékokat hozhatunk létre, illetve vehetünk extra csendes légpumpát (Eheim 100-as légpumpát javaslok, 10-20 centiről már nem mindig mondani meg, hogy működik-e). Szűrők kifolyó ágára esőztetőkkel megfelelő szögben (azaz kicsit felfele irányítva a kifolyót) nagy hullámokat hozhatunk létre, mely beoldja az oxigént. Ennek továbbfejlesztett változata az ADA által kínált Lily és Popy üveg kifolyóágak, melyek megtörik a nagy víznyomást, egyenletesebb, lágyabb áramlást biztosítanak és nagyobb levegőbeoldást a felszínről. Természetesen az utóbbi módszerek csak szellőző akváriumnál működnek, üvegtetővel ellátottnál nem, mert nincs friss levegő utánpótlás.

Sokan mondják, hogy éjszakára lekapcsolják a levegőztetőt, mert berreg, meg bugyog, meg különben is termeljenek a növények oxigént. A következő ábra elmagyarázza miként termelődik, használódik fel az oxigén és miért nem szabad megszüntetni a levegőztetést..

 

Szigorúan tilos éjszakára lekapcsolni a levegőztetést, erről részletesen írunk egy cikkünkben: https://tudastar.axolotl.hu/2019/07/17/levegoztetes-az-elteto-oxigen-es-szendioxid/

Világítás:

A növényeknek szükségük van világításra, fényre.

  • Kelvin (színhőmérséklet): kb: 2700-8000 kelvinig édesvízi 10 000 kelvin felett kezdődnek a tengeri világítások.
  • Legelterjedtebb a T8, T5 és a kompakt fénycső, de a LED és reflektor lámpákat is lehet már kapni.
  • T8 a régi idők kedvence, később a T5 és T5HO terjedt energiatakarékossága és nagyobb fényereje miatt, ma már inkább mindenki csak LED-ben gondolkodik és a T5 is kikopóban van.
  • Erős világításnál 6-8 óra, gyengénél 8-10 óra világítás javasolt. Ez után már csak az algáknak kedvezünk.
  • Gyengén világított akváriumoknál javasolt a növényes lámpa (rózsaszínes) alkalmazása, de csak 6000-6500 K csővel együtt.
  • A gyári régi típusú akváriumszettek nagy része erősen alulvilágított, és nehézkes megfelelő fényforrásra cserélni.
  • Több márka kínál akasztós, állítható hosszúságú, állítható fényerejű lámpákat.
  • Egyes állatfajok nem bírják az erős vagy bizonyos színű fényeket, ezt is vegyük figyelembe vásárláskor.

T8-T5 esetén általánosságban:

  • alulvilágított akvárium: 0,3 watt/liter alatt
  • közepesen világított: 0,3-0,5 watt/liter
  • erősen világított: 0,5 watt/liter fölött de csak CO2 mellett
  • maximálisan világított: 1 watt/liter fölött csak CO2 mellett

Led világításból még nem vagyunk annyira otthon, jelenleg utána olvasunk, így a cikk majd frissülni fog a ledes világítási paraméterekkel. Nagyítás (valós méretek: 960 x 720)

Élőlények

Élőlények hazaszállítása:

  • Jobb boltokban oxigénnel (máshol csak belefújva) csomagolva, speciális kerekített aljú halas zacskóba kapjuk az állatokat. Ha nem ilyenben kapjuk az állatot, akkor a csomó alatt megfogva szállítsuk, mert a sarkok megnyomódhatnak és az ott lévő állat elpusztulhat.
  • Növényeknek elég egy zacskó levegővel felfújva, vagy nélküle, víz se szükséges.
  • Egy élőlényt se rázzunk meg (tipikus gyerekeknél, ezért ne adjuk oda nekik, a lenti jelenetet mindenki ismeri)

  • Ne tegyük tűző napra szállításkor, tartsuk a hőmérsékletet. Nyáron vagy télen vásárolva célszerű hűtőtáskát alkalmazni 25-30 fokos melegvizes palackkal vagy kisebb jégakkuval. Ezeket törülközővel fedjük le alaposan és az állatokat a zacskóval úgy helyezzük el hogy ne essen bajuk egy fékezéskor, vagy gyaloglás közbeni rázkódástól.

Élőlények beszoktatása:

  • Kapcsoljuk le, vagy vegyük lejjebb a világítást. A zacskót tegyük bele a vízbe, hogy átvegye a hőmérsékletet. 5-10 perc.
  • A zacskó egyharmad vizét cseréljük ki akváriumvízre. Ezt a folyamatot 5-10 perc múlva még kétszer ismételjük meg. Utána az állatot hálóval szedjük ki és tegyük az akváriumba. Stresszes fajoknál a víz nagy részének leöntése után óvatosan öntsük ki őket.
  • Növények esetén is célszerű a hőmérséklet kiegyenlítése, majd a kosár és gyapot eltávolítása után elültetni.

Növények:

  • Megkülönböztetünk ültetni való, úszó, vagy kötözős növényeket (gyöktörzs nem kerülhet talaj alá), továbbá tartásuk szerint könnyű, közepes, vagy nehéz növényeket.
  • A kiszemelt növény igényeinek mindig nézzünk utána, mert ami egyik növénynek létszükséglet, másiknak a halálát jelentheti.
  • Vásárlás után a lehető legrövidebb időn belül szabadítsuk meg a növényt a kosártól és gyapottól és ültessük rendes talajba (még ha az csak egy kerámiacserépben is van)
  • A boltban kapható növények 90%-a víz felett nevelt, ezért eleinte sápadtabb lehet, elhagyhatja jó pár levelét, ez természetes. 3-4 hét után illik alkalmazkodnia az új környezethez és annak tápanyagtartalmához.

Minden növénynek szüksége van a következőkre:

  • Fajának megfelelő mértékű világításmennyiség
  • Növénytalaj és növénytáptalaj (kivéve úszók, és kötözősek)
  • Oxigén, széndioxid
  • Mikro és makro (foszfát és nitrát is!) tápanyagok
  • Fajának megfelelő hőmérséklet

A növények problémáit a tüneteik alapján nagyjából be lehet azonosítani pl:

  • Sárga levél: vashiány
  • Zöld levél apró lyukakkal: káliumhiány
  • Öreg levelek sárgulnak, elhalnak, lehullnak: foszfáthiány
  • Régi levelek tetejüktől a szár felé sárgulnak, új levelek torzulnak: nitrogénhiány
  • Rengeteg hiánybetegség van, ez csak pár példa volt most ízelítőnek.

Akvárium indulás utáni gondozása:

  • Belső szűrőt hetente ellenőrizzük, és ha kell leszívott akváriumvízben a mulmot finom nyomkodással távolítsuk el!
  • Az üvegről a filmréteget algakaparóval távolíthatjuk el.
  • 1. héten: minden nap 30% vízcsere
  • 2. héten: minden másnap 30% vízcsere
  • 3. héten: 2 alkalommal 30% vízcsere
  • 4. héten: 1 alkalommal 30-50% vízcsere
  • Hetente ellenőrizzük a vizet JBL 6 in 1 gyorsteszttel és Seachem Ammonia Alert érzékelővel.
  • Ha minden rendben, jöhetnek az állatok.

Azaz az előőrs, mert a baktériumaink bár elszaporodtak 3-4 hét alatt, még kevesen vannak, számuknak igazodnia kell az akvárium szennyező anyagaihoz. Ha hirtelen sok élőlényt tennénk be és nagyon sok szennyeződést termelnének, a bacik nem bírnák az iramot és mérgezés lépne fel. Ezért fokozatosan kell az állatokat betelepíteni. Ha több fajban gondolkozunk, akkor először a “takarító brigádot” telepítsük, ilyenek az algázók, vagy garnélák, majd 3-4 hetente jöhet a többi élőlény is. Haladó akvaristák fel tudják gyorsítani az akvárium indulását, és az állatok telepítését, de ezt kezdőknek nem ajánlanám!

A vízcsere nem elhanyagolható mozzanata az akvarisztikának. Erről egy külön cikkben részletesen írtunk már: https://tudastar.axolotl.hu/2019/07/17/a-vizcsere/

Állatok:

  • Ha eddig minden tanácsot megfogadtunk, akkor mostanra alig maradt valami:
  • Megfelelő és változatos étrenddel tápláljuk állatainkat!
  • Olyan állatokat vásároljunk, ami a kiválasztott akvarisztikai ágban a meglévő állatainkkal, növényeinkkel összhangban képes élni.
  • Kétes helyről, hozzá nem értő tenyészetből származó állatot ne vásároljunk!
  • Betegségek első tünetekor tegyük meg a kellő lépéseket (állatorvos, gyógyszer beszerzése, karantén…)
  • Figyeljünk az állatsűrűségre, ne zsúfoljuk túl az akváriumot!

Az akvárium gondozása:

  • Állatok napi etetése, vagy olyan gyakorisággal, amit az állat faja megkövetel.
  • Naponta ellenőrizni a technika működését (hőmérséklet, szűrés, levegőztetés, világítás).
  • Növények igénye szerinti napi vagy heti tápozása.
  • Folyamatos szűrés és levegőztetés biztosítása.
  • Heti-kétheti vízminőség ellenőrzés.
  • Fénycsövek évenkénti/kétévenkénti cseréje.
  • Télen-nyáron az állat igényeihez igazodó hűtés vagy fűtés biztosítása.
  • Takarítások és vízcserék heti és időszakos elvégzése.

Akvárium takarítása:

Ügyeljünk az eszközök és kezünk tisztaságára. Legyenek külön akvarisztikai takarító eszközeink, amiket másra nem használunk. Pl: vödör, szivacs az üveghez… A kezünket mindig alaposan mossuk meg és öblítsük el!

A szűrőanyagokat leszívott akváriumvízben mulmtalanítsuk, tilos tisztává nyomkodni, tilos forrázni stb, mert elveszítjük a bacijainkat.

Heti karbantartó: 30-50% vízcsere, belső szűrők takarítása, üvegen képződött filmréteg és vízkő (ecet, algakaparó) eltávolítása, aljzati mulmszívás elvégzése.

Nagy takarítás: heti karbantartó + külső szűrők és szűrőcsövek havi-kéthavi tisztítása, szűrőanyagok ellenőrzése, elhasználódás esetén csere vagy regenerálás. Tereptárgyak lesikálása igény és algásodás függvényében.

Fertőtlenítő takarítás: egyes betegségek, vagy veszélyes illegális bevándorlók esetén. Ami forrázható, főzhető, azt főzni, forrázni. Az akváriumot híg sósavval, vagy tömény ecettel fertőtlenítsük. 100% vízcsere, szűrőanyagok cseréje, új baktériumkultúra indítása (akvárium indítási szabályok, de pár naponta nézzük a mérgező szinteket és ha kell csináljunk vízcserét). A növényeket gyógyszeres vízben fertőtlenítsük. UV-t is bevethetünk a fertőtlenítésekhez.

Befejeztem az akvarisztikai alapok felületes bemutatását. Igazából kevés szó esett arról, hogy vajon mitől is döglik a hal, de ha alaposan végiggondoljuk az eddigieket, értelmet nyer a cím:

Vajon mitől döglik a hal? – Az akvarisztikai alapok hiányától valójában.

  • Mérgezésektől, melyeket mi okozunk vagy nem védünk ki a helytelen akvárium gondozásunkkal
  • Nem biztosítjuk az állat igényeinek megfelelő körülményeket
  • Egyoldalú vagy rossz minőségű táplálás
  • Rossz genetikai állomány
  • Olyan állatokat választunk egymás mellé, amik veszélyt jelentenek egymásra
  • Helytelen hazaszállítás
  • Betegségek, fertőzések amiket új élőlények hoznak magukkal, nem megfelelő helyről való vásárláskor.