Gombásodás

Saploregnia, becenevén vizipenész gombacsoport szokta okozni a gombás megbetegedéseket. Mindenképpen javasolt az azonnali kezelés megkezdése, mert fél-egy nap alatt halálos kimenetellé változhat ez az ártatlannak tűnő betegség. Természetesen magától is meg tud gyógyulni bizonyos és nagyon enyhe esetekben, de ezt nem lehet eldönteni előre, ha ezzel kísérletezel, akkor az állat életével kísérletezel!

Gombásodás felismerése:

A gombásodást legegyszerűbben úgy lehet felismerni, hogy vattapamacs szerű „valamit” találsz az állaton, vagy fehéres lepedékes szőrős szerű bevonatot. További tünetek: vakarózás, dörgölőzés, ingerültség, kopoltyúzsugorodás, kopoltyúfakulás, bőrelváltozás, étvágytalanság.

Gombás hát
Kopoltyú esetén tipikus tünet:

Kopoltyúgomba tipikus fehér pamacsa
Nézzük meg közelebbről

Kopoltyúgomba, tipikus fehér pamacs
A gombásodás egyértelmű diagnózisa: metilénkék oldatot cseppentünk (lásd lejjebb) a gombásnak vélt területre, ha kékül, akkor gomba azonosítva. Ez a legpontosabb módszer!

Metilénkékkel igazolt gombatelepek

Gombásodás metilénkékkel is igazolva

Gombafajták:

Látható gomba: szemmel látható az állaton. Ez a klasszikus vattapamacs, vagy fehér szőrcsomó. A mikroszkópos felvételeket Dr. Márkus Bálint egzotikus szakállatorvosnak köszönhetjük. Elsőre jól látjuk a sötét szálakat, de a képet jobban megnézve, szinte áttetsző vékony szálak övezete is megtalálhatóak.

“Látható gomba”
Láthatatlan gomba: szemmel nem látható, de metilénkéket cseppentve rá, reakcióba lép, és elkékül. Jól látszik, hogy ez egy sokkal áttetszőbb, finomabb szálakból álló gombaköteg. Ezt szabad szemmel nem látjuk.

“Láthatatlan gomba”

Mitől alakul ki a gombafertőzés?

Ez a gomba ott van az akváriumban. Bármikor előjöhet, ezért feltétlen szükséges, hogy mindig legyen otthon metilénkék, illetve a felelős állattartás jegyében, legalább naponta egyszer szemrevételezzük állatunkat! Bármilyen hámsérülés, immunhiány, vagy egy bepenészedett kajamaradék a vízben elegendő hogy kedvencünk begombásodjon.
Kedvező körülmény a meleg, a lúgosabb víz, a berohadt táplálék és a felborult kémia. 8 pH vagy felette már ádáz harc folyik az állat életéért, míg ugyanazon gomba 7-7,5 pH között könnyen kezelhető. 6,5-7 pH között meg akár magától is le tud válni az állatról, de ez a pH szakirodalom szerint már nem olyan túl jó az Axolotl-nak, továbbá nagy pH csökkentést nem is szabad végezni.
A lenti képen láthatjátok hogy fél nap alatt mennyi gomba nőtt egyetlen egy axolotl kopoltyúira. A víz azonnali savanyítása, a gombák metilénkékkel való azonnali kezelése (4mg/ml töménységű) néhány óra alatt meghozták a sikert. A képen helyenként vérfoltokat is láthattok, ahogy az állat a saját lábával tépte ki a kopoltyújából a gombapamacsot.

Egy állatról pár óra alatt eltávolított gombapamacsok, ez kezelés nélkül hamarosan halállal végződött volna

Gombafertőzés kezelése:

Javasolt, de nem kötelező minden gombás állatot külön karanténba tenni. Több állat esetén, mindegyiket nézzük át, hátha több is gombás, csak nem vettük észre!

A Metilénkék:

Legkönnyebben beszerezhető leghatásosabb legveszélytelenebb “gyógyszer”.
Gomba azonosítása: az állatot emeljük fel a víz felszínéhez közel, de maradjon a vízben.

Általában kapható Metilénkékek
Cseppentsünk 1 csepp metilénkéket a gombásnak vélt területre. Hagyjuk 5 másodpercig ott a kéket, majd keverjük el a vizet. Ha kék marad, akkor gombafertőzés és kezelést igényel. Ha az állat kopoltyúján van, akkor javasolt a többi kopoltyúra is 1-1 ellenőrző cseppet tenni, hátha azok is fertőzöttek, de láthatatlannal.
Gomba kezelése: az állatot emeljük fel a víz felszínéhez közel, de maradjon a vízben. Cseppentsünk 1-3 csepp (gomba nagyságától függően) metilénkéket a gombára. Hagyjuk 5-10 másodpercig az állaton, majd keverjük el a vizet, hogy szétoszoljon. Ezt a kezelést naponta 3-5 alkalommal ismételjük. Ha levált gombát találunk az akváriumban, azonnal csipesszel távolítsuk el.
Nagyon fontos, hogy erős gombásodás esetén lehetőség szerint ne érjünk az állathoz, ha hozzáérünk, akkor is steril gumikesztyűben, mert a kezünk által okozott hámsérülések elgombásodhatnak.
SOS vész esetén, amikor az állat élete van veszélyben mert olyan mértékben nő a gombásodás (lásd majd lejjebb), akkor bevethető nagy körültekintés mellett a csipeszes rásegítés. A gombapamacs legleglegszélét óvatosan megfogva, picit húzzuk meg, tényleg csak 2-3 mm-ert, hátha leválik. Ha az állat megugrik, megmozdul, azonnal eresszük el, mert ha a gomba beette magát a szövetbe, akkor kopoltyú vagy lábujj is leszakadhat! Ha viszont már kezd leválni a gomba, akkor ennyitől elválhat az állattól. Csak életveszélyben, biztos kézzel végezhető a művelet!
A metilénkék oldata savas kémhatású, ezért sebes felületen vagy érzékeny kopoltyú esetén irritáló hatással bír. Ezért van, hogy elúszik, vagy megugrik az állat amikor érintkezik a metilénkékkel.
Bár itthon nem kapható, külföldön igen a British Metilénkék. Rendkívül tömény, számításaink alapján közel 8mg/ml-es oldatú. Ezt 1:2 , 1:4 arányban hígítani kell használat előtt. De ilyen használata előtt feltétlen nézzétek meg, hogy mi van a flakonra írva töménységnek.

Miért így kell használni a metilénkéket, és miért nem úgy ahogy a flakonon van?

A bolti metilénkékek 2,4 mg/ml-es sűrűségűek általában. 1 literbe 5 csepp kell a leírás szerint, 25 csepp 1 ml. 5 cseppben azaz ötöd ml-ben 0,48 mg metilén kerül. Tehát a bolti alkalmazásban 0,48 mg/l-es vizet készítesz.
A szakorvosi előírás 4 mg/l. Azaz az orvosi oldat 8,3-szer töményebb mint a bolti előírás. Az orvosi alkalmazáskor sem vitte le a gombát, de az állatok megsínylették az oldatban való áztatást.
MAF ajánlása: közvetlen a gombára!
Bolti metilénkék esetén közvetlenül cseppentve a gombára 2400 mg/l-es víz lenne, ami 5000-szer töményebb mint a bolti előírt használat. Ebből 5 csepp a fent említett 0,48 mg metilénkéket tartalmazza ami 70 liter vízben 0,0068 mg/l-es vizet jelent és nem 0,48 mg/l-eset ahogy az fent már kifejtettem.
Amennyiben sikerül szerezni, érdemes tartani otthon 4 mg/ml-es metilénkéket is. Ez literben kifejezve 4000 mg/l-es vizet jelentene, ami 8333,3-szor töményebb oldatot eredményez a gombára nézve mint a bolti.
Így már érthető, hogy miért hatásos a gombára nézve a kezelés. A gomba közvetlenül megkapja a halálos dózisát miközben az állat bőrével nem lép reakcióba mert fél-egy perccel később már sehol sincs a metilénkék, mert szétoszlott az akváriumvízben, és mondjuk 5 csepp ebből (nagyon erős agresszív több helyen levő gombásodás esetén) 0,8 mg metilénkéket jelent esetemben a 70 liternyi vízre, ami 0,0114 mg/l-es vizet jelent, ami az állatra nézve ártalmatlan és töredéke a boltival, a bolti használati utasítás szerinti 0,48 mg/l-es bekékült víznek, ami nem is fog hatni. A lenti táblázatban összefoglalva látjátok az arányokat.

Metilénkék alkalmazások dózisai

Víz savanyítása:

A gomba kezelés másik nagy fegyvere a pH. Gombásodásnál először feltétlen ellenőrizni kell a víz pH-ját. Az elsősegélydoboz kombitesztje ilyenkor különösen jól jön. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor vörös káposztával is ellenőrizhetünk, de a káposzta néha csal. Ha jól mér (98%), akkor nagyon pontos, ha valami nem tetszik neki, akkor 1-2 pH egységnyit is csal, így nem szabad szentírásnak venni.
Vörös káposztás pH mérés:
A mérendő vízből tegyél fehér porcelán pohárba, vagy átlátszó üvegpohárba ami alá hófehér lapot tettél. Fogj egy káposzta levelét kapard meg késsel vagy villával, hogy a lila levet kieressze. Mártogasd bele a vízbe. Ha túl halvány a szín, akkor még több lila levet engedj bele. A cél 6,8-7,4 közötti pH lenne. Írásban ez a következőt jelenti: ha enyhén lilás beütésű kék, akkor a ph 6,5-6,95 között van. Ha kék akkor 6,95-8 között. Ha sötétebb mélyebb , akkor 7 pH-hoz van közel. Ha égkék azaz enyhén világosabb, vidámabb, “zöldesebb” árnyalatú, akkor 8 pH-hoz van közelebb. Erős színezés mellett a 7,4 és 8 között kevés a színkülönbség, ilyenkor javasolt halványabb színből újra keverni.
Tömény káposztalével ilyen eredmény érhető el: látható hogy a 7,4 és 8,03 között sok változás nincs.

Vörös káposzta indikátor színei
Hígabb változatban viszont egyből látható a különbség.

Vörös káposzta indikátor színei
A káposzta levele fagyasztható, kb. 6 hónapig bírja. Ha gyanakodunk, hogy már nem jó, akkor ecetes vízbe tegyük, és ha nem pirosodik be, akkor tudjuk, hogy az indikátor anyag tönkrement.
Tebang, éger, szárított diólevél:
Szinte nincs olyan eset amikor ezeket ne lehetne használni kiegészítő kezelésnek. Mindig legyen otthon legalább az egyikből. A tebangot részesítjük előnyben, de ez nézőpont kérdése, ki mit szeret. Enyhe savanyító hatásúak mind.
Tőzeg granulátum:
Szűrőkbe kapható töltet jó vízsavanyító hatással rendelkezik. Tegyük harisnyába, szúnyoghálóba, valamibe amit JBL – Biotopol-lal előtte lekezeltünk, és utána tegyük be az akváriumba/karanténba.
Akvarisztikai huminsav oldat:
Lehet használni, de kemény vízben nem sokat ér.
Akvarisztikai pH csökkentő:
Rendszerint sósavat tartalmaznak. Fölösleges megvenni, a hatása csak átmeneti, a kemény víz okát kell megszüntetni.
További savanyítás:
Alapvetően akkor megy fel a pH, ha kemény a víz. Egy kemény vizes akváriumban a 8 vagy afölötti pH szinte természetes, és mivel a vízben levő keménységet okozó ionok pufferelnek, azaz ők tartják magasan a pH-t, ezért a legjobb ellenszer a víz lágyítása. Erre desztillált, ioncserélt vagy RO víz alkalmas. Csapvíz nem, mert nagy valószínűséggel az is eleve kemény. A kemény vízbe hiába öntesz szódavizet, sósavat , tőzeget stb.-t, akkor is vissza fog 1-2 napon belül emelkedni a pH. A víz lágyítása után viszont a tőzegek, huminsav oldatok már ki tudják fejteni hatásukat.

Összefoglalva:

Be kell állítani egy 6,8-7,4 körüli pH értéket. Kemény víz esetén lágyítással kell kezdeni, majd jöhetnek a lágyító szerek: tőzeggranulátum, huminsav kivonat, tebang, éger, diólevél. Ha nincs jobb gyors megoldás akkor némi szénsavas ásványvíz vagy szódavíz (ugye nem kell mondanom, hogy ízesítetlen) is adható a vízhez. Ez utóbbi nem oldja meg a gondot, csak segít 1-2 napot nyerni, amíg szerzel lágy vizet. Szódavíz esetén 50 literre 2-3 decit szoktak javasolni a szakirodalomban. Személyes tapasztalatunk nincs, mi lágyítjuk a vizet és tőzeggel állítjuk be.

Egyéb neten található kezelési formákról pár szó….

Kálium-permanganát: orvosi szakirodalomban említik. Könnyen sokkot okozhat, agresszívabb szer mint a metilénkék és nehéz hozzájutni. Orvosi irodalom szerint az egész állatot kellene áztatni, de ezt mi határozottan nem javasoljuk (tapasztalat alapján). Nem használjuk, csak olyan SOS vész esetén, amikor abszolút nem beszerezhető metilénkék, viszont sikerül a patikából kisírni pár mg Kálium-permanganátot. Ebből tinta színű sötét oldatot készítünk, cseppentőbe felszívjuk és úgy használjuk mint a metilénkéket. Nincs mértékegység, vagy dózis, ez mindig ad-hoc módon működik. 7 év alatt 1 esetben kellett ehhez folyamodni.
Só: nagyon jó ötletnek hangzik, hiszen “full természetes, semmi kemikália, és jó fertőtlenítő hatása van”.
  1. nem full természetes, vízi élőlényekre veszélyes adalékokat tartalmaz szinte mindegyik só (ritka a kivétel), sok só jódot tartalmaz ami szintén nem túl szerencsés axolotlok esetében, mert káros hatással lehet a kopoltyúra
  2. semmi kemikália: a metilénkék és a konyhasó ugyanúgy tekinthető kemikáliának
  3. persze hogy jó fertőtlenítő, a húsokat is évekig tudják vele tartósítani anélkül hogy megromolnának.
Szóval só működik, de ne használjuk, ez kb. olyan mint amikor sósavval akarjuk a horzsolást tisztítani. Számtalan állat halt bele a sózásos gombakezelésbe. Temérdek esetet tudnánk hozni. A metilénkék ezerszer jobb.

Egy gombásodás kezelése képekben:

Gomba észlelése

Gomba lekezelve

Levált gomba