Mivel és hogyan etessünk? Etetési módszerek

Miután megismerkedtünk az adható táplálékok listájában, mindenkiben jogosan merül fel a mivel és hogyan. Ebben a cikkben különböző etetési módszerek kerülnek összehasonlításra.

Csipesz:

Axolotl etetésnél a leggyakoribb és talán legpraktikusabb etetési eszköz. Nem kell benyúlni a hideg vízbe, hogy lefagyjon a kezünk, mások magától az élő víztől is undorodnak. Etetőcsipeszeket különböző hosszúságban lehet kapni, de a 30 cm közeli méret az ideális.
Van egyenes és görbített végű. Axolotlok esetén a balesetek elkerülése miatt csak az egyeneset javasoljuk! Az etetőcsipeszek vége lekerekített, így nem tudnak akkora sérülést szenvedni, ha valahogy mégis sikerül bekapniuk.

Csipesszel úgy etetünk, hogy a táplálékot 1-2 cm magasan helyezzük el a csipeszben. A csipeszt függőlegesen tartjuk a vízben, a hegyével szinte súrolva az akvárium alját, így nem tudnak ráharapni, bekapni. Ha túl kicsi a csipesz és nem tudjuk az aljzathoz nyomni az alját, akkor figyeljünk hogy az állattal mindig 90 fok körüli szöget zárjon be. Nagyon fontos, hogy a csipesz hegyét semmilyen módon, sose tartsuk oda az állatnak, mert biztosan rákap és sérüléseket szerezhet.

Figyeljünk a csipesz sterilitására és tisztaságára! Fém csipesz kifőzhető könnyedén, első használat előtt mindenképpen tegyük meg, későbbiekben pedig igény szerint.

Pipetta és fecskendő:

Apró táplálékoknál nagyon ideális, hiszen vannak olyan nasi jellegű táplálékok vagy beteg állatnak valók, amelyeket nem tudunk máshogy felszolgálni. Jellemzően pl. fagyasztott vízibolha vagy kandicsrák, egyéb mütyürök. Ilyenkor felszívunk a pipettával vagy fecskendővel egységnyi mennyiséget és az állat orra előtt elkezdjük kinyomni belőle, szag/mozgás alapján észre fogja venni és ráharap. (Némi gyakorlás szükséges ehhez a módszerhez is.) Eszközeinket kizárólag axi etetésre használjuk! Külön az erre a célra szerezzük be újonnan eszközöket!

Kényszertáplálást soha ne alkalmazzunk! Axik nagyon könnyen hánynak, felesleges stressz és küzdelem az állatnak.

Kéz:

Vannak akik kézből szeretnek etetni. Ennél az etetésnél gyűrűket, karkötőt, órát le kell venni, és hosszú vagy éles köröm esetén nem javasolt. A kezet alaposan szappannal meg kell mosni és jól leöblíteni, hogy semmi se kerüljön a vízbe a kezünkről (ezért is kell mindentől megszabadulni, nem pedig azért mert vizes lesz). Talán a legjobb módszer, ha a tenyerünkbe rakjuk az táplálékot, ökölbe szorítjuk a kezünket, majd a víz alatt lassan nyitjuk ki, így nem szóródik el a táplálék (bár ez nem egyszerű). Pont emiatt kell figyelembe venni, hogy lesz olyan táplálék mit nem szívesen fogunk meg majd szabad kézzel pl. szúnyoglárva, tubifex, giliszta vagy más csúfságok,
Figyelembe kell venni, hogy sok axolotl utál így táplálkozni, vagy eleve a tenyésztő által csipeszhez és nem kézhez vannak szoktatva. Ilyenkor fokozatos szoktatással lehet elérni, hogy bizalommal egyen a kezünkből. Az ujjainkra úgy figyeljünk mint a csipesz hegyére, ha az állat orra elé kerül, jó eséllyel megpróbálja megenni. Ilyenkor ne ijedjünk meg, hagyjuk hogy ő maga rájöjjön, hogy ez nem kaja, és elengedjen minket. Ilyenkor nagyon veszélyes az éles vagy hosszú köröm, mert felsértheti az állat száját.

Felszínről való etetés közben előfordulhat, hogy túl sok levegő jut az állat gyomrába, amiből kialakulhat később némi lebegés vagy túl korai teltségérzet. Ezért inkább a víz alatt etessük őket.

Beszórás:

Talán a leghanyagabb és leglustább etetési módszerek közül, sokan teljesen sima (pl. üveg, hüllős kerámia) etetőtálat, vagy kavicsmentes területet használnak az akváriumban. Oda beszórják a táplálékot, és az állat onnan kieszi. Mindig ellenőrizni kell, hogy minden állat kellően evett, illetve állatunk partner-e az ilyen táplálkozásban, mert egyesek nem hajlandók semmit se a földről enni, míg mások a kavicsokat is felborogatják egy-egy szúnyoglárváért.
Beszórásnak minősül ha az állat orra elé egyesével potyogtatjuk az ételt. Ez elég jól működik JBL NovoLotl tápnál, mert azt nagyon kevés axolotl hajlandó a földről felszedni, de ha fentről potyog, akkor élvezettel vadászik rá.

Kicsik etetése:

Növendékek etetése: 1-2 hónapos axolotl-ok kizárólag élő eleséget fogyasztanak, így a teendőnk a mozgó, csapkodó, ugráló eleség beszórása. Innentől már csak annyi a feladatunk, ha a maradék elhalt, ki nem kelt táplálékot leszívjuk vízcserekor. 3 hónapos kortól kezdhetjük meg a fagyasztott eleséggel való táplálást. Tapasztalataink alapján legegyszerűbb ilyenkor egy üres részt hagyni az akvárium egyik sarkában és oda beszórni az eleséget, igaz nem nagy mennyiség amit a picik ebben a korban megesznek, viszont annál inkább több idő mire elnyamnyogják. Hátránya, hogy nem tudjuk szabályozni melyik kicsi-mennyit evett, így megeshet, hogy az egyik eleszi a másik elől a táplálékot. Már ettől a kortól érdemes „megtanítani” nekik a csipeszes etetést, legtöbbjük már 3 falat után összekapcsolja a csipeszt a kajával, így egy etetés alatt (5 perc) megtanítható.

Vitaminozás:

Komoly probléma lehet, hogy hogyan adjuk be a vitaminokat felnőtteknek. Talán a legegyszerűbb a JBL NovoLotl tápra rácseppentve, hagyni, hogy felszívja és úgy bedobni egyesével. Másik lehetőség, hogy a tenyerünkbe vesszük a majdnem etetés állapotra kiolvadt szúnyoglárvát, és arra cseppentünk párat. Szorosan összecsukjuk a tenyerünket ökölbe, majd nagyon lassan nyitjuk ki. Látszik pl. JBL Atvitol multivitamin sárgás színe a vízben a tenyerünk közepén. Az állat pedig egy szippantással az egészet felszippantja vörös szúnyoglárvával.

Balesetek elkerülése:

Felnőtt egyedeknél gyakran előfordulhat, hogy etetés közben véletlenül egymásba harapnak. Ezek nem agresszív jellegű támadások, szimplán túl közel helyezkednek el egymáshoz és a táplálék szaga beleng mindent. Gyakran megesik, hogy véletlenül egymás lábába, kopoltyújába, farokvégébe is beleharapnak, esetleg komoly sérülést okoznak egymásnak. Bármit is válasszunk az etetési módszerek közül, de legyünk felkészülve arra, hogy balesetek megtörténhetnek. Éppen ezért ha több állatunk van próbáljuk őket, egymástól távol, az akvárium 2 végében etetni őket, és finoman terelgessük vissza őket a kívánt pozícióba, ha elmásznának.

Ifjoncoknál ez még gyakoribb eset, ott inkább minél nagyobb felületen tartsuk őket, minél szellőssebben.

Etetés, utána takarítás:

Nem győzzük hangsúlyozni ezt a témát, és mivel ez is a “hogyan etessünk” része, így ismét szót ejtünk róla. Az aljzaton maradt táplálékokat másnap fel kell szívni légpumpacsővel a kavicsok közül még a következő etetés előtt. Kivételt képeznek a friss húsok, mert azokat az etetés után azonnal, vagy ahogy megtaláljuk őket az akváriumban, azonnal kell eltávolítani (pl. haldarab, minden ami 1×1 cm-es tömb). A többi táplálékot még összeszedegethetik másnapig, addig nem indulnak különösebben rohadásnak.
Miért?
Egyrészt bomlásnak indulnak és nagy mennyiségben árthatnak a biológiának, másrészt az axolotlok képesek volnának a 3 napos, már penészvirágzásnak indult vörös szúnyoglárvát is megenni, ha megtalálják a kavics között. Ez pedig gyomorrontáshoz, bélproblémához is vezethet könnyedén.